|
|
Viktória László
Date of Birth October 16. 1994, Budapest Study
Marital Status
2011 summer Sóskút: II. and III. place (A5, A6) Csömör: II. place (A6)
Memberships
Honours
Infrastructior
Languages
Hány évesen és hol kezdtem el lovagolni 8 évesen kezdtem lovagolni a SZIGET SE-ben Hurme Satunál, ahol 6 éven keresztül kisebb díjugrató versenyeken próbálhattam meg magam.
Első lóra ülésem rövid leírása Kiskoromban, ha volt rá alkalom nagypapám minden lehetőséget kihasznált, hogy lóra ültessen, mivel már akkor is nagy érdeklődést mutattam az állatok, de főként a lovak iránt.
Az első lovam, amelyik mély nyomot hagyott benne Az évek során több lovat volt alkalmam lovagolni és megismerni, de nagy fordulópont volt az életemben az első saját lovam Fecske, akit keresztapámtól kaptam 13 éves koromban és szép eredményeket értünk el együtt a díjugratásban. Tőle sajnos meg kellett válnom, mert más szakágra váltottam. A mai napig szeretettel gondolok vissza rá.
Eddigi pályafutásom legkedvesebb lova 2010-től Gyula bácsinál kaptam lehetőséget, hogy a díjlovaglásban kipróbálhassam magam, ahol szintén több fantasztikus képességű lótól tanulhattam, de legtöbb sikerem eddig Fidelia nevű kancához fűződik, akivel első hivatalos versenyélményeimet átélhettem.
Mostani lovam/lovaim Évek óta keressük a megfelelő lovat számomra, nem is sejtve, hogy mennyire közel találjuk meg az igazit. Laron eddigi sikereit és hírnevét Gyula bácsinak és Decsi Enikőnek köszönheti. Sokat tanultam tőle eddig és nagy várakozás van bennem a jövőt illetően. 2011 őszén vettük meg Laront, aki most társam és tanítómesterem a kihívásokban.
Melyik eredményemre vagyok a legbüszkébb Első versenyemen 2011 nyarán Balatonvilágoson erős mezőnyben 7. helyezést értem el Fideliával ( A6, 68%).
A célom a lovassportban. Idei évre mi a fő célkitűzésem. A lovaglás számomra nem hobbi, hanem életforma és hosszútávon hivatás. Ennek a célnak megfelelően tanulmányaimat is ez irányban szeretném folytatni a legjobbtól Dallos Gyulától tanulva, aki példaképem, ő motivál abban, hogy a magasra tett mércét elérjem.
Amit még el szeretnék még mondani magamról és a lovaglásról Hálás köszönet Gyula bácsinak és Bea néninek, hogy itt lehetek. Hiszen Dunakeszin nem csak lovagolni tanulhatok, hanem a sok szeretet, gondoskodás és odafigyelés által az életben is megállni a helyemet.
|
Last update: 2013.01.07.